Falutörténet

Teskánd - Göcsej kapuja
Falu a város tövében, fejődés és hagyományőrzés
„ A hagyomány nem szokás vagy rítus, hanem a társadalmi tudás egy formája.” (Roger Scruton)

Teskánd községet Zala megye megyeszékhelyétől, Zalaegerszegtől nyugatra, 5 kilométer távolságra találjuk. A megye északi részében, a Zala folyó völgyében Zalalövőtől keletre, Göcsej tájegység egyik bejáratnál fekszik. Nem véletlenül nevezik az itt élők Göcsej kapujának.  A községet átszeli a Szentmihályfai patak, ami a közeli Zalába torkollik. A falu valóban a város tövében helyezkedik el és ez nagyban meghatározza mindennapjait, fejlődését.

Teskánd első írásos említése 1271-ből származik: Tuskand. A felvetések szerint talán török eredetű személynév rejlik benne. Tusquan – jelentése nyúl – kapott ”d” képzőt. De az sincs kizárva, hogy az ugyancsak török nyelvi, "megbéklyózott" jelentésű Tusquandi személynév vált, magyarosodott formában, helységnévvé. Maga a község említése a XIII. században tűnt fel először, amikor "Erzsébet királyné a Nádasd nemzetségbeli Itemér fia Imre comesnek adja Töskánd és Dobron birtokokat, amelyeket királynéi jogon bírt..."(Holub).

1478-ban egy bírósági ügy zajlik a következőképpen..."panaszt emelt Darabos László, hogy kb. két éve kávásiak az ő teskándi rétjük egy részét, mely az egerszegi nagy út mellett feküdt, elfoglalták és a kerítést lerombolták." 1690-ben egy úrbéri összeírás így említi:" 1753-ból kelt az a veszprémi Püspöki Levéltárban őrzött irat, miszerint a teskándiak nem akartak a boncodföldi plébániához tartozni, hivatkoztak arra, hogy mindig is Egerszeghez tartoztak, és a templom építésében szorgalmasan részt vettek. A püspök azonban a kérést elutasította és Teskándot a boncodföldi plébániához csatolta. 1768-ban 38 háza és 194 lakója, fa haranglába volt a községnek. Egy 1828-as összeírásban – az urbárium szerint – harmadosztályú falu, leginkább rozsot termelnek, kölest és zabot a rosszabb földeken. 
1925-ben már körjegyzőség, anyakönyvi menetrend szerint Andráshidához tartozott. Intézményei nincsenek, egy népiskola van egy tanerővel; a kereskedőket egy szatócs képviselte, egy kovács pedig az iparosokat. Viszont már 5 emberrel és kézi erővel üzemelt a téglagyár. Az 1947-es földosztásnál 29 igényjogosultat jegyeznek be, 5 föld nélküli, 24 törpebirtokos.

1948 óta van buszközlekedés a községben, kövezett útja 1932-től, 1945-ben 4 zsuppos ház volt a faluban. „91 személy jár el dolgozni a községből, elvándorlás nincs, inkább bevándorlás tapasztalható” – olvasható egy korabeli elemzésből.

1958-ban épült meg a bolt és az italbolt. Ekkor vezették be a villanyt, 1965-ben épült meg a sertéshizlalda, és 1967 alakult meg 70 munkással a téglagyár. 1970-ben 436 lakosa volt, ekkor szűnt meg az önálló tanácsa is, és ekkor lett a közös tanács székhelye. Ebben az évben épült meg a tűzoltószertár és egy fodrászüzlet.

A történelem aztán átrajzolta a faluképet. A sertéshizlalda helyén ma az új vasút nyomvonala van, a régi fodrászüzlet helyén faluközpontban családi ház áll, és a régi tűzoltó szertárban pedig a Rákóczi utcában fodrászüzlet és polgárőr iroda kapott helyet 
A község Babosdöbréte, Böde, Hottó és Boncodfölde közös körjegyzőségének székhelye volt egészen 2011. januárig. Ekkor alakított új körjegyzőséget Böde, Hottó és Babosdöbréte. A törvény egy év után ismét változtatásra késztette a hivatalokat. 3000-es lélekszám alatt társulni kellett a falvaknak a hivatalok működtetésére, így jött létre 2012. január 1-ével ugyancsak Teskánd központtal, Csonkahegyhát, Milejszeg, Pálfiszeg, Németfalu, Dobronhegy, Boncodfölde, Kustánszeg Közös Önkormányzati Hivatala. A 2014-es önkormányzati választásokat követően pedig 2015. január 1-től pedig Becsvölgye, Boncodfölde, Kustánszeg, Salomvár ügyeit intézi a Teskándi Közös Önkormányzati Hivatal. Természetesen a települések helyi önállóságát, a lakosság helyben történő ügyintézését messzemenően szem előtt tartva, helyi kirendeltségeken keresztül látja el az állami és önkormányzati igazgatási feladatokat.

Teskánd Község életet héttagú önkormányzati testület irányítja. Az elmúlt években szembetűnő volt a fejlődés, változás a község életében.

 Az új utcák kialakítása a 70-es évek végén a Felszabadulás utca – ma már Rigó utca - 10 társasházával kezdődött meg. Aztán folytatódtak a telekkialakítások, a hajdani egyutcás, szeres faluból sokutcás, szép, családiházas község lett.
1986-ban épült meg a Sport utca s a Rózsa utca, 1988-ban a Május 1. utca egy része , majd 1994-96 között a Hajnal és a Virág utcákban kezdődhettek építkezések. Megállt az elvándorlás a községből, a nyolcvanas évek végén elindult a kiköltözés a városból, és kisebb nagyobb hullámvölgyekkel még ma is tart. Az elmúlt 30 évben megduplázódott a lakosságszám. Jelenleg 15 utcája és két lakóparkja van a településnek  A 2000-es évek elején indult a fejlesztés a Toldi és Mátyás Király utcákban, 2006 után pedig magán vállalkozásban 98 építési telket alakítottak ki a Szent István és a Deák Ferenc utcákban. A település növekedését bizonyító adatsor önmagáért beszél, a statisztika alátámasztja szemmel is látható tendenciát: míg 1970-ben csupán 115 lakóépülete volt, addig 1997-ben már 270 lakást számlálhatunk meg, s ez a szám 2010-re elérte, sőt meghaladta a 390-et.

Kétszáz éves adatsor szerint Teskánd népessége az utóbbi évtizedig a környékbeli zalai falvak fejlődési trendjét követte: stagnáló, vagy lassú növekedés, majd az iparosodás után a városba költözés miatt a népességnövekedés újabb lelassulása. Az elmúlt 30 évben azonban jelentős változás történt, a település demográfiai mutatói immár jelentősen eltérnek a zalai átlagtól. Az utóbbi években természetes szaporodást számolhatunk, több a születések száma, mint a halálozásé, növekszik az aktív korú népesség száma is, mivel jelentős a Zalaegerszegről kiköltözők száma.

A nagyobb fejlesztések között érdemes megemlíteni 1979-ben a vezetékes ivóvízhálózat, 1989-ben a gázvezeték kiépítését. 1990-91-ben adták át a telefonrendszert, de van a községben kábeltévé-hálózat is, amely ma már csillagpontos rendszerrel számos adó vételére és kábel-net elérésére képes. 1983-ban adták át a faluközpont új épületét, amely a postahivatalnak, orvosi rendelőnek, valamint két szolgálati lakásnak ad helyet. A szennyvízcsatorna 1998-ban készült el.

Mivel a település nem rendelkezett nyolcosztályos általános iskolával, ezért nagy társadalmi összefogással 1987-ben kezdődött meg az iskola építése. 1995-re a tornaterem elkészültével lett teljes a nyolcosztályos iskolaépület. A községnek 40 éve van napközi otthonos óvodája is. A környező településekről ide járnak a gyerekek.

2005-ben költözhettek a gyerekek az új tanuszodás óvodába. 2006-tól pedig egy csoporttal, az iskola tantermének átalakításával kezdte meg működését a bölcsőde.  Az intézmény 2008-ban vette fel Csukás István író nevét. Így 2013 januárjáig az általános iskolák központosításáig Csukás István Nevelési és Oktatási Központnak hívták, és az integrált intézménybe – bölcsőde, óvoda, iskola – 2010-ben például 300 gyerek járt.

Az átalakulást követően az iskola Teskándi Csukás István Általános Iskola néven működött tovább, míg a Teskánd Község Önkormányzata létrehozta a Csukás István Óvoda, Bölcsőde és Tanuszoda intézményét.

A hajdani Petőfi utcában található régi katolikus iskolaépületből – melyben előbb az alsó tagozatosok jártak, aztán mely óvoda volt – a 2005-ös évet követően – immár csak a kápolna lett kialakítva, oly módon, hogy az épülethez korábban egy harangtorony is épült. A község  alapítvány létrehozásával 2007-ben vágott bele az új templom építésébe. Az egyházközség, a megyei püspökség, a helyi önkormányzat összefogásának, magán személyek jelentős munkájának, adományainak köszönhetően 2011-ben készült el ­ és lett felszentelve – az új helyén, a település egyik szép dombján templom. Bármely irányból érkezünk Teskándra a templomtorony ­ éjjel kivilágítva – messziről köszönti az érkezőt.

Teskánd jelentős a vállalkozók száma. A téglagyár a privatizáció során osztrák tulajdonba került, majd 2005-ben bezárta az üzemet és megszűntette a termelést a Wienerberger Rt. A téglagyár épületei, a csarnokok 2014-ben magánkézbe kerültek. Jelenleg faipari tevékenységet folytatnak a csarnokokban illetve kamion telephelyként is funkcionál a telep egy része. Az Agrár-Coop Kft. az 1997-ben impozáns új irodaházat épített a falu főutcáján. Nem véletlenül hívják Teskándot újabban a vállalkozók falujának. Több mint száz a vállalkozások száma és ebből több a társas formájú vállalkozás, de sok az egyéni, kisvállalkozó is. Zalaegerszeg közelsége, a település gazdaság földrajzi kedvező fekvése miatt választják egyre többen telep- és lakóhelyül Teskándot 
 

A faluközpont a nyolcvanas évek végétől folyamatosan alakult változott. Új boltok nyíltak, így a gazdabolt, fagyizó, pizzéria. Ma már két fodrászüzlet működik, körmös, és pedikűr szolgáltatás várja a megrendelőket. Az üzletsorok melletti tér, a patakon átívelő 2013-ban megújult fahíd összeköti a két településrészt és szép arculatot ad a községnek. A téren felállított hősi emlékműnél minden évben Hősök Napi megemlékezést és koszorúzást tart az önkormányzat. A község határában pedig faragott fogadó táblák köszöntik az erre járókat, és egységes arculatú fa buszmegállók készültek.

A községben az egyik legrégebbi civil közösség a sportegyesület. A hajdani sikeres férfi kézilabda csapat után, NB III-as bajnokságban, és megyei II. osztályban  szerepelő futballcsapata van a községnek. Az egyesület színeiben több mint 100 fiatal, felnőtt és gyerek focizik. Társadalmi közösségei között kell megemlíteni a Teskándért Egyesületet és a Vöröskereszt helyi szervezetét és a Polgárőr Egyesületet, a Teskándi Iskola Építésért Alapítványt és a templom építéséért létrehozott alapítványt.

Az elmúlt évek legnagyobb fejlesztéseinek köszönhetően megújult az orvosi rendelő, új a körzeti védőnői rendelő is. kialakításra került a temető mellett egy parkoló. 2011 óta pályázatnak köszönhetően van közösségi háza a településnek, Az integrált Közösségi Szolgáltató Tér a lakossági kezdeményezésre kapott nevet: így lett Kemenceház
Teskánd szerencsés földrajzi helyzete miatt, a Göcsej tájegység kapujában sajátos arculatot kapott az elmúlt évtizedek során. A jövőjét is ez határozza meg, lakható teret adni az itt élőknek, az ide költözőknek.